52. A SZAPORODÁSI KONDÍCIÓ ELÉRÉSE ÉS A KÖZELGŐ ÍVÁS JELEI

A szaporodási kondíció elérése és a közelgő ívás jelei

 

A jó kondíció elérése nagyon fontos az akváriumi haltenyésztésben, mert anélkül soha nem fognak szaporodni. A halak számára a tenyészkondíciót különleges odafigyeléssel biztosíthatjuk, a kiváló egészségben lévő jó kondíciójú halak fognak csak szaporodni. A halak kondícióját kétféleképp javíthatjuk: megfelelő etetéssel és megfelelő vízminőséggel. A csúcskondícióban lévő halról készítsünk fényképet, illetve bemutatjuk a helyi akvarista klubunk kiállításán.

 

Etetés

Mint azt már láttuk, a szó valódi értelmében vannak ikrázó és elevenszülő halak, de mindkét esetben, csakúgy, mint az ember terhességénél, a szaporodás kimerítő és energiaigényes feladat. Extra energiaigénnyel kell számolnunk a hímek esetében az ívás során.

 

A nőstény hal

Az ívásra történő felkészítéskor fontos, hogy megértsük a tápanyagigény változását, és olyan élelmet adjunk a halnak, ami igazán megfelelő. Az ikrázás nagy fehérje- és energiaveszteséggel jár, ezért a halat gyakrabban kínáljuk eledellel, és gondoskodjunk nagy fehérjetartalmú táplálékról. Ha halaink többnyire száraz eledelt kapnak, kínáljunk több élő és fagyasztott eleséget, mivel ezek az apró állatok kiválóan megfelelnek a szaporodáshoz szükséges különleges táplálékigénynek.

 

A hím hal

A hímek számára szintén sok fehérjét tartalmazó élelmet kell nyújtanunk, mivel a násztánc, a hajtás és esetenként a verekedés mind – mind nagy energiaigényű. A hímeknek a legtöbbet kell kihozni magukból, hogy meghódítsák a nőstényt, ezért adjunk szín- és méretfokozó eledelt. Tartsuk szem előtt, hogy a halak a természetben csak akkor szaporodnak, ha jó az idő és a leendő szülők úgy találják, hogy elegendő táplálék jut majd az utódoknak is.

 

Vízminőség

A megfelelő víz nagyon fontos, ha ikráztatást tervezünk. A természetben (akárcsak az akváriumban) a külső környezeti tényezők megváltozása, és a szervezet élettani folyamatainak átalakulása indítja el az ívást. A hőmérséklet változása sok fajnál nagy szerepet játszik a szaporodási ciklusban. A hidegvízi halak, mint például az aranyhal, akkor kezdenek ikrázni, ha melegszik az idő. Egyes trópusi fajok az esős évszak kezdetén, tehát a hűvösebb idő beálltakor ívnak. Az aranyhal a felkelő nap első sugaraitól kerül párzási hangulatba, egyes pontylazacok ikrái viszont érzékenyek a fényre, ezeknél az akváriumot sötétíteni kell. Éppen ezért nagyon fontos, hogy tájékozódjunk az adott fajról, annak ívási szokásairól, hogy jó előre felkészülhessünk. Kulcsfontosságú a megfelelő pH és vízkeménység biztosítása. A lágyvízi halak többnyire nem ívnak kemény vízben, és ez fordítva is igaz.

 

Egyéb speciális igények

Az ikrarakók esetében meg kell ismernünk, milyen szaporodási sajátosságaik vannak az általunk kiválasztott fajnak. Az ikrarakó fajok, mint a sügérfélék számára gondoskodnunk kell az ikrák lerakására alkalmas felületekről, a habfészeképítőknél pedig a fészek rögzítéséhez szükséges növényzetről.

 

Az ívás jelei

Honnan tudhatjuk, hogy a halak készek az ikrázásra? A legszembetűnőbb jelek a színezet és viselkedés változása, de ebben fajonkénti különbségek vannak. Ismét különbséget kell tennünk az ikrázó és elevenszülő fajok között.

 

Ikrával szaporodó fajok

Ikraszóró és ikrarakó fajokat különböztetünk meg. Például az ikraszóró szumátrai díszmárna esetében (Barbus tetrazona), az ívási hajlandóságot az mutatja, ha a hímek színe sötétebb lesz, az úszóvégeik pedig vörösek, a nőstények pedig ikrával telnek, ettől hasuk kigömbölyödik. A raj tagjai élénkebben úsznak, a hím erősen hajtja az ikrával telt nőstényt az akváriumban, színét és gyorsaságát fitogtatva. A párzás maga akkor történik, amikor a halak egy pillanatra megállnak és rezgetik úszóikat egymáshoz simulva – néha még azt is szemügyre vehetjük, hogyan távoznak az ikrák. Az ikrarakók közé tartozó bíborhasú sügér (Pelvicachromis pulcher) párba állás mutatkozik az akváriumban, rejtett ikrázóhelyet keresnek a berendezési tárgyak között. Ikrázásukat nem észleljük, de társaik elől való bujkálásuk és élénk színeik ívásra utalnak.

 

 

Elevenszülők

A párzás szokásos jeleit tapasztalhatjuk: a hím táncol és megtermékenyíti a nőstényt, ez naponta többször megtörténhet. A nőstények hasa lassan megnő, egyeseknél terhességi folt látható a hason, majd hetek múlva világra hozzák utódaikat.

 

forrás: Jeremy Gay