A halak akklimatizálása

Amennyiben új halat akarunk a már meglévő akváriumunkba telepíteni, akkor nagyon körültekintően kell eljárnunk, mert figyelmetlenségünk a hal pusztulásával járhat. A díszhalkereskedésben az akvárium vizének (és így a szállításra használt műanyag zacskóban lévő víznek) kémiai összetétele és hőmérséklete akár jelentősen is eltérhet a saját medencénkétől.

A fényviszonyok beállítása

A gyakorlatban bevált, hogy a hal betelepítésekor az akvárium világítását ki kell kapcsolni. A megvásárolt halakat tartalmazó műanyag zacskót általában még papírzacskóba is helyezik, ami segít a hőszigetelésben is, valamint a fényt is kizárja. Ha otthon a szállítmányt a kivilágított medence vizébe süllyesztjük, akkor a halak a sötétből hirtelen kerülnek az erős fénybe, ami sokkoló hatású lehet, a halak fokozott izgalmi állapotba kerülnek. Esetleg a holdfényizzók bekapcsolva maradhatnak, de legjobb, ha csak a helyiség alapvilágítása van bekapcsolva.

A hőkülönbség kiegyenlítése

A halak szállítózsákját először kinyitás nélkül kell az akvárium vizébe helyezni, a felszínén úsztatva. Húsz-harminc perc elteltével a zacskóban lévő víz fokozatosan átveszi az akvárium hőmérsékletét. Ezt követően ki lehet nyitni a zacskót, széleit visszatűrve hagyni kell lebegni. Több részletben, kisebb mennyiségekben merjünk át vizet az akváriumból a zacskóba. Így a szállítóvíz kémiai összetételét közelítjük a medencééhez. Ha az átállási idő alatt azt tapasztalnánk, hogy a halak számára nincs elegendő oxigén a vízben, akkor igen kis intenzitással juttassunk be lebegőt egy porlasztón keresztül.

A hal betelepítése

A hőmérséklet kiegyenlítődését és a víz kémiai paramétereinek közelítését követően hálóval nagyon óvatosan kell kifogni a halat a szállítózacskóból és behelyezni az akváriumba. A hal számára az új környezet idegen, ezért ne lepődjünk meg, ha az első napokban ijedősek, félénkek. A szállítózacskóban lévő vizet ne öntsük a medencébe.

Betelepítés utáni megfigyelés

Az újonnan betelepített halat az első órákban rendszeresen figyeljük, hogy képes volt-e elviselni a közeg változásait. Ha elbújna szemünk elől, akkor ne kutassuk a növények között, a búvóhelyeken, mert az újabb megpróbáltatás számára. A már korábban ott élő halak etetését a szokásos módon és időben tegyük. Az újonnan érkező halak esetleg egy-két napig nem esznek, amíg hozzá nem szoknak a körülményekhez.

Problémák

Ha a szállítózacskóból áthelyezett hal szokatlanul viselkedik, akkor első lépésként ellenőrizzük a víz minőségét. Az ammónia- és a nitrittartalomnak jószerivel nullának, de a nitrátszintnek is nagyon alacsonynak kell lennie. Nézzük meg, hogy a többi hal nem támadta-e meg, nem okozott-e sérülést a testén. Ha ilyet találnánk, akkor azonnal különítsük vagy távolítsuk el. Jó, ha van kéznél egy előzetesen méretre vágott üveglap, amivel szükség esetén az új jövevény elkülöníthető a többiektől anélkül, hogy a vízből ki kellene venni. Mérjük meg a víz hőmérsékletét és a pH-értéket is. Ha nem abban az optimális tartományban van, amit a halunk megkívánna, akkor sürgősen javítsunk a helyzetet. Ha ilyenkor tudatosulna, hogy trópusi halat vettünk, de hidegvízű medencébe helyeztük, akkor azonnal vegyük ki, helyezzük vissza a szállítózacskóba és vigyük vissza a kereskedésbe.

Garanciális hal

A kereskedések egy részében néhány napos garanciát adnak a megvásárolt halakra. Ez azt jelzi, hogy a kereskedő biztos abban, hogy a nála lévő hal egészséges, és a vásárlónak minden szükséges információt megadott a sikeres betelepítéshez, rákérdezett a hal új lakóhelyéül szolgáló akvárium megfelelő körülményeire. Díszhal vásárlásakor kérdezzük meg, hogy van-e garancia, és milyen feltételek mellett. Ha a megvásárolt hal otthon rövid időn belül elpusztulna, legjobb, ha visszamegyünk a kereskedőhöz és viszünk magunkkal vízmintát az akváriumból, hogy közösen ellenőrizhessük le a vízminőséget. Vásárláskor természetesen nagyon alaposan meg kell vizsgálni a halak egészségi állapotát.

forrás: Jeremy Gay