A halivad�k felnevel�se

Halaink teny�szt�se igen nagy kih�v�s �s siker�lm�ny, de a halivad�k k�l�nleges t�r�d�st ig�nyel, ha szeretn�nk, hogy fel is n�jenek a kishalak. A frissen kikelt kishalak nagyon apr�k sz�leikhez k�pest, �s fejl�d�s�kh�z speci�lis t�pl�l�kra van sz�ks�g�k, mely a sz�jukba f�r. A kishalakat gyakrabban kell etetn�nk, mint a feln�tt halakat.

Etet�s sz�ks�gess�ge

Az akv�riumi k�rnyezet kev�s val�di t�pl�l�kot rejt a halivad�k sz�m�ra, a term�szetben azonban az el�sz� ivad�k eg�sz nap t�pl�l�kban gazdag v�zben �szk�l, folyamatosan t�pl�lkozhat. Legnagyobb m�ret�ek az elevensz�l�k ivad�ka, �gy a guppi� (Poecilia reticulata) �s a plattik� (Xiphophorus maculatus), �s a sz�jk�lt� halak�, p�ld�ul egyes afrikai s�g�rfajok�. Az ilyen m�ret� ivad�kot felnevelhetj�k �sszemorzsolt halt�pon, azonban naponta t�bbsz�r – h�rom-n�gy alkalommal – etess�k �ket. A legkisebbek az elsz�rt ikr�kb�l kikel� kishalak, mint a pontylazacok�, valamint a habf�szket �p�t� fajok�, mint a gur�mik�. Ezek igen apr� halacsk�k, amelyeket speci�lis foly�kony t�pl�l�kkal etethet�nk, ez apr� t�pl�l�kr�szeket tartalmaz� szuszpenzi�, de pr�b�lkozhatunk egysejt� teny�szettel is.

Az ivad�keledel form�i

A k�vetkez�kben bemutatjuk az ivad�ketet�s lehets�ges m�djait, a magunk el��ll�totta �lelemt�l a k�szen v�s�rolhat� eledelekig.

Infuz�ria

Az infuz�ria planktonikus csillog� egysejt�ek teny�szete, amelyben szabad szemmel alig, vagy nem is l�tjuk a t�pl�l�kl�nc als� l�pcs�fokain �ll� l�nyeket. A kis halak bele�sznak a planktonfelh�be �s �sszecsipegetik a megfelel� m�ret� t�pl�l�kokat. T�k�letes eledel sz�mukra, �s egy k�l�n akv�riumban k�nnyen el��ll�that�. Infuz�riateny�szet kialak�t�s�hoz kis �vegmedenc�t �ll�tsunk be egy ablakba.  Megt�lthetj�k akv�riumv�zzel �s sal�talevelet, almacsig�t (Pomacea canaliculata) tesz�nk bele. A csiga elfogyasztja a sal�talevelet, az �r�l�ke pedig term�szetes tr�gyak�nt m�k�dik. Az ablakban l�v� akv�riumot �r� sok f�ny �s a boml� szerves anyag egy�tt a v�z alg�sod�s�t, elz�ld�l�s�t eredm�nyezi, megjelennek az apr� heterotr�f m�don t�pl�lkoz� csill�sok, amelyek az alg�kat fogyasztj�k. Ezek pedig a halivad�knak jelentenek t�pl�l�kot. Enn�l egyszer�bb, ha tiszta papucs�llatka-teny�szetet k�r�nk akvarist�kt�l, �s azt szapor�tjuk tov�bb sz�r�tott ban�nh�j etet�s�vel.

S�f�regl�rva

A feln�tt s�f�reg n�pszer� eledel a feln�tt halak sz�m�ra, �l� �s fagyasztott form�ban egyar�nt. A frissen kikelt s�f�regl�rva kit�n� eledel az apr� ivad�knak �s fagyasztott form�ban beszerezhet� az akvaristaboltokban, illetve magunk is el��ll�thatjuk s�f�regteny�szt� k�szlettel. Ha magunk �ll�tjuk el�, aj�nlatos t�bb dobozzal beind�tani, hogy folyamatosan ell�t�st ny�jtson.

Speci�lis ivad�kt�pok

Az ivad�kt�pok eg�sz sk�l�ja el�rhet� az akvarisztikai szak�zletekben, megfelel� t�panyagokat �s szemcsenagys�got szolg�ltatva mindenf�le t�pus� ivad�knak. Ezek a term�kek a tudom�ny �s az akvarisztika k�z�s fejleszt�sei, melyek igen hat�konyak �s kiv�l� alternat�v�k a magunk termesztette �lelmek mellett. Igen bev�ltak a foly�kony eledelek, melyeket be�nt�nk az akv�riumba ott, ahol a kishalak �szk�lnak. A t�pl�l�kfelh�n kereszt�l�szva elfogyasztj�k az apr� szemcs�ket. K�t szemcsem�retben is el�rhet� – ikr�z� halak ivad�kainak �s elevensz�l�k ivad�kainak -, de az elevensz�l�k elfogadj�k az ikr�z� halak ivad�kainak k�sz�tett foly�kony eledelt is.

forr�s: Jeremy Gay