A halak �l�helye az akv�riumban

Mint azt m�r l�ttuk, a d�szhalak sokf�le �l�helyekr�l sz�rmaznak, �s a sz�nek, valamint a form�k eg�sz kavalk�dj�t k�n�lj�k nek�nk. A t�rsas akv�riumban t�bbnyire minden szinten: a fen�kt�l a v�z sz�n�ig mozg�kony �s sz�nes l�tv�nyban lesz r�sz�nk.

A v�zfelsz�n k�zel�ben tart�zkod�k

A felsz�n k�zel�ben �l�k alkalmazkodtak a legfels� v�zr�teg adotts�gaihoz, p�ld�ul – fels� �ll�s� sz�jukkal – els�k�nt �rnek el minden t�pl�l�kot, ami a v�zfelsz�nre jut. Nagy �ra van viszont annak, hogy fel�lr�l l�that�ak, mert ez�ltal fentr�l �s lentr�l is ki vannak t�ve a ragadoz�k t�mad�sainak. A Gasteropelecidae csal�d tagjai, a baltahas� lazacok tipikus felsz�nk�zeli halak az Amazonas vid�k�r�l. M�ly test�k, egyenes h�tuk �s felfel� ir�nyul� sz�juk a felsz�nr�l t�rt�n� t�pl�l�kszerz�shez alkalmazkodott. A v�z f�l�l n�zve szinte �szrevehetetlenek, mivel sz�nezet�k barna vagy sz�rke, de mit tesznek az�rt, hogy alulr�l ne t�madj�k �ket meg a ragadoz�k? A ragadoz� t�mad�s�t �gy v�dik ki, hogy kiemelkednek a v�zb�l, meglep�en nagy t�vols�gra ugr�lnak �s t�volabb �jra a v�zbe �rkeznek. A cs�kos baltahas�lazac (Carnegillea strigata) ezt a remek teljes�tm�nyt hatalmas mell�sz�i �s annak izmai seg�ts�g�vel �ri el, melyek seg�tik a rep�l�sben. Ez a k�l�nleges adapt�ci� adja a halnak a balta alakot, mely ut�n nev�t is kapta. M�s felsz�nk�zeli halak, amelyek alkalmasak a hobbiakv�riumok sz�m�ra, az elevensz�l� guppik (Poecilia reticulata) a plattik (Xiphophorus maculatus) �s a mollik.

V�zk�zben �sz� halak

A k�z�ps� v�zr�tegben tart�zkod� halak el�nye a term�szetben hogy a felsz�n �s a fen�k ragadoz�it�l egyar�nt t�vol vannak, ez�rt ezen az �lett�ren sok faj osztozik, p�ld�ul a pontylazacok, a harcs�k, a razb�r�k, a sziv�rv�nyhal, a gur�mik �s m�g sokan m�sok. A harcs�k, a gur�mik �s a sziv�rv�nyhal minden szinten keresnek t�pl�l�kot, de a kisebb pontylazacok �s razb�r�k nem k�zel�tik meg a v�zfeneket, mert eredeti �l�helyeiken ez egyszer�en t�l kock�zatos. Ez kih�v�st jelenthet, mert amikor az akvarista nyaralni indul, rossz szok�s szerint egy „nagy adag” sz�raz eles�get sz�r a v�zbe �s hagyja, hogy egy h�tig vagy m�g tov�bb azt egy�k a halak. A les�llyed� eles�g lassan m�llik sz�t az aljzaton, �s a pontylazacok, a neonhalak (Paracheirodon innesi) nem jutnak t�pl�l�khoz, a kisebb halak ak�r testt�meg�k 10%-�t is elvesz�thetik, ha nem tetetik �ket megfelel�en. Ilyen esetekben a megfelel� megold�st az automata adagol� jelenti, melyet pehely vagy granul�tum form�j� eledellel t�lt�nk meg, amit a szerkezet lassan adagol az akv�riumba.

Fen�klak�k

A legnagyobb csoportja a fen�klak� halaknak a t�rpeharcsaf�l�k, melyek k�z�tt t�bb sz�z faj �rzi j�l mag�t egy t�rsas akv�riumban. Visszafogott sz�nezet�kkel ugyan kev�sb� l�tv�nyosak, de k�l�nleges form�juk �s term�szet�k m�gis vonz�v� teszi �ket. A fen�klak� harcs�k k�z�l legink�bb a Corydoras fajok aj�nlhat�k, mindegyik alkalmas az akv�riumi tart�sra. Kism�ret�ek, kifejlett testhosszuk 4-6 cm, �s legjobb 6 f�s csoportokban tartani �ket. Elfogyasztj�k a t�bbi hal �ltal meg nem evett t�pl�l�kot, de fontos sz�mukra a tiszta aljzat, mert k�l�nben bajuszsz�laik bakt�riumos fert�z�s miatt k�nnyen lehullnak. A legjobb sz�mukra k�l�n is eledelt adni tabletta vagy fagyasztott eles�g form�j�ban. A fen�klak� fajok k�z� tartoznak a cs�kf�l�k is, amelyek �zsi�b�l sz�rmaznak, k�zt�k az �ves d�szcs�k is (Botia macracantha). Hab�r egyike a csal�d legnagyobb tagjainak, igen kedvelt �s a csig�kat sz�vesen elfogyasztja. Sok s�g�rf�le sz�m�ra is kedvelt a fen�kk�zeli v�z �s sz�ks�g�k van olyan fel�letekre,melyeken kijel�lhetik ter�let�k hat�rait �s elhelyezhetik ikr�ikat.

Forr�s: Jeremy Gay