A halfajok evol�ci�ja

A l�tez� nagysz�m� halfaj hatalmas el�ny az akvarista sz�m�ra �s minden egy�ni elv�r�shoz tal�lhatunk megfelel� fajt. A t�bb sz�z milli� �v alatt, mi�ta �desv�zi �s tengeri halak �lnek bolyg�nkon, minden lehets�ges t�pl�lkoz�si form�hoz alkalmazkodott egy-egy faj �s sz�mos, a t�l�l�s�ket vesz�lyeztet� t�nyez�t lek�zd�ttek.

K�rnyezeti hat�sok

A halak egyar�nt elterjedtek a foly�kban, a tavakban �s az �ce�nokban, amelyek jelenleg is �sszekapcsol�dnak, illetve a m�ltban �sszef�gg� vizeket alkottak. Az egykoron egybef�gg� v�zrendszerek egym�st�l elszigetelt tavakra tagol�dtak, a benne �l� halak pedig genetikailag elk�l�n�ltek a tov�bbi fejl�d�s�k sor�n az eredeti foly�v�zi popul�ci�kt�l. A geol�giai aktivit�s r�v�n kialakult afrikai hasad�ktavakban a s�g�rek gyorsan alkalmazkodtak a k�l�nb�z� t�pl�lkoz�si lehet�s�gekhez. Sz�mos faj csak azon a ter�leten lelhet� fel a vil�gon, amelynek k�l�nleges k�rnyezeti k�r�lm�nyeihez alkalmazkodott. Ez azt jelenti, hogy k�l�n�sen sebezhet�v� v�lnak, ha eredeti �l�hely�k k�rosodik, illetve a t�lhal�sz�s miatt, ezek a vesz�lyeztetett halfaj-popul�ci�k joggal nevezhet�k s�r�l�kenyeknek.

S�t�l�k

Egyes halfajok az id�k sor�n szert tettek arra a k�l�nleges k�pess�gre, hogy a sz�razf�ld�n m�sszanak. A Clarias nembe tartoz� harcs�k k�pesek hossz� test�kkel k�gy�zva �s mell�sz�ikkal l�kve magukat haladni a talajon. Ez a term�szetes alkalmazkod�s seg�ti a fajt a helyv�ltoztat�sban, ha az �l�hely�k kisz�rad. Florid�ban egy nagy�zemi teny�szt�sre behozott �llom�ny sorsa viszont katasztrof�lis k�vetkezm�nyedbe torkollott, mert a halak megsz�ktek �s az eg�sz�llamban elterjedtek, mint faunaidegen faj, �s jelent�sen vesz�lyezteti az �shonos fajokat. A sok�sz�s csuk�k (Polypterus spp.) �s a k�gy�fej� halak (Channa spp.) szint�n k�pesek hasznos�tani a l�gk�ri oxig�nt �s egyik t�b�l a szomsz�dos t�ba v�ndorolni.

Ugr�k

A term�szet t�bb fajt felruh�zott az ugr�s k�pess�g�vel. Ennek k�sz�nhet�en a hal megmenek�lhet a m�lyb�l r� leselked� ragadoz�k el�l, illetve lakm�rozhat a v�z felett a leveg�ben repked� rovarokb�l. Ezekkel az ugr�l�s halakkal egy�rtelm�, hogy mi lesz a gond: j�l z�r� akv�riumfed�l n�lk�l a f�ltett p�ld�nyunk a padl�n v�gezheti.

Fecskendez�k

A j�vai l�v�hal (Toxotes jaculator) olyan faj, amely a rovarok�rt val� ugr�st m�g tov�bb fejlesztette. Alulr�l ind�tott v�zsug�rral l�vi le a rovart. Ez a m�dszer a halak k�z�tt is kiv�teles. Az �llat m�g arra is k�pes, hogy a v�z alatti �s feletti f�nyt�r�s k�l�nb�z�s�geit bekalkul�lja a c�lz�skor, ez�ltal szinte minden alkalommal t�k�letesen „l�”. A j�vai l�v�hal fogs�gban k�l�nleges felszerel�ssel tarthat�, a v�z f�l� bel�g� n�v�nyekkel, �gy a hal term�szetes �l�hely�hez hasonl�an viselkedhet. Ez a hal a torkolati vizekben �l, ahol a foly�k �desvize a tengerek s�s viz�vel keveredik, teh�t brakkv�zi k�r�lm�nyek k�z�tt kell tartani, medenc�j�ket ennek megfelel�en kell kialak�tani, berendezni.

Seg�t�k

A tapasztalatok r�v�n az akvarist�k r�j�ttek, hogy egyes fajok hasznos szerepet t�ltenek be az akv�rium �let�ben. A Loricariidae t�rpeharcsacsal�d tagjai p�ld�ul elt�vol�tj�k az �vegfalr�l �s a berendez�si t�rgyakr�l az alg�t, kiz�r�lag emiatt v�ltak n�pszer�v�. A csig�k szint�n k�zkedvelt lak�i az akv�riumoknak, de egyesek, p�ld�ul a mal�ji tornyoscsiga (Melanoides tuberculata) hamar k�rtev�v� v�lnak, �s gondot okoznak az akvarist�nak. Ebben az esetben szint�n seg�ts�g�l h�vhatunk egy halfajt a csig�k elpuszt�t�s�ra. A cs�kf�l�k elfogyasztj�k a csig�t, ha �sszetal�lkoznak vele az akv�riumban, ez�rt nagyon nagy seg�ts�get jelentenek, ha elszaporodtak a nemk�v�natos csig�k, hiszen ezeket bajosan tudjuk m�s m�don visszaszor�tani. A j�l megtervezett akv�rium lak�it �gy v�logatjuk meg, hogy a seg�t� fajok legy�zhess�k az alg�kat �s a csigainv�zi�t. Kiv�teles k�r�lm�nyek k�z�tt a megfelel� sz�m� algaev� halat tartalmaz� akv�riumban az alg�k n�h�ny h�t alatt elt�nnek. A n�v�nyek levelei �s a berendez�si t�rgyak tiszt�k maradnak, �s ez�ltal az eg�sz akv�rium sz�m�ra hasznos tev�kenys�g�k.

Forr�s: Jeremy Gay