Amit kell, �s amit nem szabad az elektromos k�sz�l�kekkel tenni

Kell

� Az akv�riumot olyan t�vols�gra kel elhelyezni az �ramforr�st�l, hogy a kifr�ccsen� v�z ne okozhasson balesetet.

� Minden v�zcseppet le kell t�r�lni a csatlakoz�dug�r�l, - k�belr�l, miel�tt az aljzatba csatlakoztatjuk.

� Minden elektromos eszk�zt el kell l�tni a t�bbit�l f�ggetlen kapcsol�val.

Nem szabad

�     A k�sz�l�k csatlakoz�k�bel�t meghosszabb�tani.

�     A csatlakoz�aljzatot az el��r�sn�l jobban leterhelni.

�     Csatlakoz�sokat szakember n�lk�l k�sz�teni.

�     A v�z felsz�ne felett b�rmilyen elektromos munk�t v�gezni.

Vesz�lyes halak �s a vesz�lyforr�sok

Halak

Vesz�lyforr�sok

T�zhalak (Dendrochirus �s Pterois)

M�rgez� t�sk�k a fej fel�let�n, �s m�rges �sz�sugarak egy r�sze. Nem szabad hozz�ny�lni!

G�mbhalak (Arothron, Diodon �s

                        Tetraodon spp.)

A b�r�k m�rgez�, a kimereved� t�sk�ik hegyesek, fogaik �lesek

S�g�rek

A nagy test� s�g�rf�l�knek er�s fogaik lehetnek, harap�suk vesz�lyes, egyesek agressz�van v�delmezik lak�k�rzet�ket.

Pir�j�k (Serrasalmus �s Pygocentrus

                                                    spp.)

Hab�r fogs�gban �ltal�ban f�l�nkek, de hegyes fogaikkal s�lyos sebeket ejthetnek.

T�rpeharcs�k

Egyes �sz�sugaraik kimerev�thet� t�sk�k, amelyek s�r�l�st okozhatnak.

Cs�khalak

N�h�ny faj (p�ld�ul Botia macracantha) stresszhelyzetben kimerev�thet� t�sk�t visel szeme mellett, ami s�r�l�st okozhat.

Cs�sz�rhalak

A legt�bb faj kopolty�fed�j�n t�sk�k vannak, amit els�sorban v�dekez�sre haszn�l.

Doktorhalak

Faroknyel�k�n kimerev�thet�, borotva�les peng�j�k van.

Mur�n�k (Gymnothorax spp.)

Fogaik nagyon helyesek, h�trafel� �ll�k, �gy az �ldozat nem szabadulhat. Egyes fajok agressz�vek.

T�sk�sr�j�k (Potamotrygon spp.)

M�regtelen�t� miriggyel kapcsolatban �ll� t�sk�ikkel s�lyos s�r�l�st �s m�rgez�st okozhatnak.