Az �l� n�v�nyek el�nyei

A v�zin�v�nyek pomp�san n�zhetnek ki, amikor megfelel�en vannak elrendezve, r�ad�sul sz�mos el�nnyel szolg�lnak az akv�rium �s �l�l�nyei sz�m�ra, ahogy azt l�tni fogjuk. Ahhoz, hogy a k�vetkez�kben bemutatott el�nyeiket �lvezhess�k, ki kell szolg�lnunk sz�ks�gleteiket, amelyek a megfelel� f�nnyel val� ell�t�st, t�panyag-ut�np�tl�st �s az alkalmas �ltet�k�zeg beszerz�s�t jelentik.

Sz�r�k

Mivel a fejl�d� n�v�nyek a nitrog�nciklus r�szei, �gy hozz�j�rulnak az akv�rium v�zmin�s�g�hez. A nitr�t- �s foszf�tvegy�leteket a n�v�nyek term�szetes t�panyagk�nt hasznos�tj�k, �s a s�r� n�v�nyzet� medence nagyon kev�s ilyen k�miai anyagot fog tartalmazni, mivel a n�v�nyek felhaszn�lj�k ezeket. Ez az alacsony nitr�t tartalm� k�rnyezet hozz�j�rul a halak j� eg�szs�gi �llapot�hoz.

Egy �kosziszt�ma l�trehoz�sa

A n�v�nyes akv�rium k�pes �tvenni a biol�giai sz�r�s f� szerep�t a medenc�ben �s egy kis �kosziszt�m�t kialak�tani. A gondosan megtervezett, n�v�nyeket �s halakat tartalmaz� akv�rium fenntarthat� sz�r�k�sz�l�k haszn�lata n�lk�l, mert hasonl�k�ppet m�k�dnek, mint a n�v�nyekkel ben�tt tavacsk�k, azaz a t�panyagokat a n�v�nyek felhaszn�lj�k n9veked�s�kh�z. A probl�m�k elker�l�se v�gett a halak sz�m�t c�lszer� nagyon alacsonyan tartani �s gondos ellen�rz�ssel etetni �ket. Szint�n figyelni kell, ha b�rhol amm�nia jelenne meg – p�ld�ul elpusztult hal -, hiszen a n�v�nyek nem k�pesek az amm�ni�t olyan gyorsan elt�vol�tani, mint ahogy egy aerob sz�r�bakt�riumkol�nia. Az ilyen m�k�d�s� medence kialak�t�s�t csak tapasztalt akvarist�k k�s�relj�k meg.

V�zin�v�nyek az akv�riumban

1.    Az al�mer�lt n�v�nyek az aljzatb�l �s a v�zb�l nyerik ki a t�panyagot.

2.    A v�zfelsz�nen lebeg� n�v�nyek b�s�gesen k�pesek CO₂-ot felvenni a leveg�b�l.

3.    A v�zben gy�kerez�, de a v�zb�l kin�v� n�v�nyek a t�panyagot az aljzatb�l, a v�zb�l �s a leveg� CO₂-tartalm�b�l nyerik.

Alg�k f�ken tart�sa

A nitr�t �s a foszf�t jelenl�te a v�zben felgyors�tott algan�veked�st fog el�id�zni, de egy n�v�nyekkel be�ltetett akv�riumban, ahogy azt az el�z�ekben l�thattuk, ezek a k�miai anyagok a n�v�nyi �let folyam�n nagyr�szt felhaszn�l�dnak, nehez�tve ezzel az alga megteleped�s�t. Elszaporod�suk szint�n cs�kkenthet� a felsz�nt el�r�, felhaszn�lhat� f�ny korl�toz�s�val, teh�t a kevesebb megvil�g�t�s miatt kevesebb alga fejl�dik. A s�r� n�v�nyzet� medenc�k, amelyek el�g ritk�k az �desv�zi �s tengeri akv�riumok k�r�ben, megfelel� m�k�d�s eset�n szinte alig tartalmaznak algaf�l�ket, m�g minden m�s akv�riumban n�h�ny faj, nem t�l l�tv�nyos bevonatot, sz�ved�ket hozhat l�tre.

Leveg�ztet�s

A n�v�nyek a fotoszint�zis sor�n sz�n-dioxidot (CO₂) haszn�lnak fel, �s oxig�nt termelnek. Nappal a n�v�nyzetet tartalmaz� akv�rium tele lesz oldott oxig�nnel, �s a halak j�l �rzik benne magukat. Azokat az akv�riumokat, amelyekben sz�n-dioxid-tr�gy�z�st alkalmaznak, csak kev�s hallal szabad n�pes�teni, ilyen esetben a hala, valamint az aerob sz�r�bakt�riumok alkalmazkodni fognak a v�ltoz� oxig�nszinthez a nap folyam�n, �gy t�bbletleveg� bejuttat�s�ra nincs sz�ks�g.

�v�hely

A n�v�nyek levelei k�l�nf�le el�nyt jelentenek sz�mos ikrarak� halfaj sz�m�ra. A tollszer�, finoman szabdalt level� n�v�nyek, mint amilyen a Myriophyllum aquaticum �s a Cabomba caroliniana felfogj�k a halak lehullajtott ikr�it. A nagy level� n�v�nyeket gyakran v�lasztja a vitorl�shal (Pterophyllum scalare) �s az �kfoltos razb�ra (Rasbora heteromorpha) �v�helyk�nt. A felsz�nen �sz� n�v�nyeket a habf�szket k�sz�t�k haszn�lj�k fel r�gz�t�sre.

Forr�s: J.G.