F�nycs�vek

A f�nycs�vek nagy v�laszt�kban kaphat�k, az egyes t�pusokat m�s-m�s feladatra tervezt�k az akv�rium vil�g�t�sa kapcs�n. A k�l�nb�z� t�pusok haszn�lhat�k �nmagukban vagy kombin�lhat�k m�s tulajdons�g�akkal, annak �rdek�ben, hogy az akvarista pontos elv�r�sait kiel�g�ts�k. A f�nycs� sz�ne vagy spektruma szint�n fontos szerepet j�tszhat nemcsak a halak sz�n�vel kapcsolatban, hanem a n�v�nyek �s korallok n�veked�s�ben is.

Sz�nh�m�rs�klet

A f�nycs� �ltal kibocs�tott f�ny sz�n�t (helyesebben a f�ny sz�nh�m�rs�klet�t) kelvinben lehet kifejezni.   Amit  feh�r f�nynek �rz�kel�nk, az val�j�ban t�bb, k�l�nb�z� hull�mhossz�s�g� (v�r�s, narancs, s�rga, z�ld, k�k �s ibolya sz�n�) f�ny �s ezek �tmeneteinek kombin�ci�ja. A felsorolt sz�nek n�vekv� frekvenciasorrendben  (vagy hull�mhosszuk alapj�n cs�kken� sorrendben) �llnak, �gy az iboly�nak a legnagyobb a frekvenci�ja (energi�ja) , de a legkisebb hull�mhossza. Az emberi szem sz�m�ra meleg sz�nek a spektrum v�r�s v�g�n, m�g a hideg sz�nek a k�khez k�zel tal�lhat�k. A napf�ny sz�nh�m�rs�klete mintegy 5000-5500 K, �gy azok a f�nyforr�sok, melyek enn�l magasabb sz�nh�m�rs�klet�ek, azok t�bb k�k f�nyt tartalmaznak. A f�nycs� sz�nh�m�rs�klet�t haszn�latakor nem  k�nny�  beazonos�tani , de hat�sa lem�rhet� a n�v�nyek fejl�d�s�n �s a halak sz�nezet�n. A kelvin �rt�ket a f�nycs�vek csomagol�s�n ez�rt pontosan megadj�k. Az akv�riumi viszonyokhoz haszn�latos f�nycs�vek 2000 �s 20000 K k�z�tt kaphat�ak. A v�zi n�v�nyek 4000 �s 10000 K k�z�tt �rzik magukat a legjobban, �s  e felett nem hasznos�tj�k a f�nyt. A f�nykedvel� halak b�rmely �rt�k mellett j�l �rzik magukat, de a sz�nezet�k m�sk�nt fog alakulni.

Nappali f�nyt ny�jt� f�nycs�vek

A nappali vil�g�t�st ny�jt�  f�nycs�vek  10000 K k�r�liek. Ezek a legf�nyesebbek a f�nycs�vek k�z�l, �s �gy tervezt�k �ket, hogy a tr�pusi naps�t�st szimul�lj�k. Haszn�lhat� hidegv�z� �s tr�pusi akv�riumokban is, hogy azokat vil�gos, tiszta �gbolt f�ny�vel l�ssa el. A n�v�nyeknek igen el�ny�s �s a z�ld leveleket kiemeli. A halak sz�nei �l�nkebbnek l�tszanak, de nem sz�ngazdagabbnak, s�t n�h�ny faj sz�m�ra t�l er�s lehet a f�ny. Az alg�k sz�ma szint�n n�vekszik, �gy t�bb algaev� hal sz�ks�ges �s a megvil�g�t�s id�tartam�t szigor�an be kell tartani.

Sz�nkiemel� f�nycs�vek

�rthet� m�don nagyon n�pszer�ek azok a f�nycs�vek, amelyek kihangs�lyozz�k a halak sz�n�t. A piros �s k�k halak sz�n�t jobban el�t�rbe helyezi �s az olyan halak,  mint p�ld�ul az aranyhal �s a v�r�s neonhal kifejezetten sz�n gazdagnak t�nnek. A sz�nkiemel� f�nycs�vek haszn�lhat�k magukban, vagy kombin�lhat�k nappali f�nyt ad� cs�vekkel, hogy a magasabb spektrum� vil�g�t�s is adott legyen. A n�v�nyek k�pesek n�vekedni sz�nhangs�lyoz� vil�g�t�s mellett is, de ezt teszik az alg�k is. Egy f�nycs�ves vil�g�t�testn�l a legjobb v�laszt�s ez a f�nycs�t�pus, amely r�ad�sul hossz� �let�. A sz�nkiemel�  f�nycs�veknek  k�l�nb�z� �rt�kei lehetnek, amelyek eg�szen 18000 K �rt�kig megtal�lhat�ak.

A n�v�nyek n�veked�s�t el�seg�t� f�nycs�vek

A n�v�nyeknek a spektrum v�r�s, fels� v�g�re van sz�ks�g�k ahhoz, hogy teljes er�vel n�vekedjenek. A g�tolt algan�veked�s szint�n el�ny�k, mivel a n�v�nyi n�veked�st el�seg�t� f�nycs�veket kifejezetten olyanra tervezt�k, hogy ne serkents�k az alg�k szaporod�s�t. A halak sz�nezete nem ragyog�,  ha csak ezeket a cs�veket haszn�ljuk, de a hat�s olyan „ term�szetes ” , amilyen val�j�ban, nem teszi t�l rik�t�v� a halakat. A n�v�nyi n�veked�st el�seg�t� f�nycs�vek 10000 K alattiak.

H�ny f�nycs� sz�ks�ges?

A k�l�nb�z� spektrum� f�nycs�vek b�rmely kombin�ci�ja haszn�lhat� olyan akv�riumokn�l, amely csak halakat tartalmaz, �s a sz�muk att�l f�gg, hogy a tartott halfajok a gyenge vagy az er�s f�nyt kedvelik. Mindenesetre, az �l� n�v�nyeket is tartalmaz�  akv�riumok  eset�ben  a megfelel� f�ny fontos a n�v�nyek n�veked�s�hez. A 30 cm vagy  ann�l alacsonyabb medenc�n�l egy f�nycs� elegend�, enn�l magasabbn�l viszont t�bb f�nycs�re lenne sz�ks�g. A f�nycs�vek �ltal kibocs�tott f�ny nagyban fokozhat� f�nyt�k�r haszn�lat�val.

Forr�s: J.G.