Vil�g�t�s

A megvil�g�t�s a sz�nek �s �letm�k�d�sek gazdag kavalk�dj�t folytonosan mozg� �l�k�pp� v�ltoztatja az akv�riumban. F�ny n�lk�l a n�v�nyek nem maradnak �letben, de a halak sz�m�ra is nagyon fontos, mert l�that�v� v�l� sz�nei az egyedek k�z�tti kommunik�ci�ban, a szaporod�s sor�n n�lk�l�zhetetlenek. Az akv�rium mesters�ges vil�g�t�s�t f�nycs�vekkel vagy nagyobb teljes�tm�ny� izz�kkal lehet megoldani.

F�nycs�vek

Az akv�rium megvil�g�t�s�nak leg�ltal�nosabban haszn�lt kell�ke a f�nycs�. Gy�rt�t�l �s c�lt�l f�gg�en sz�mtalan t�pus�t lehet beszerezni, de vannak speci�lisan akv�riumokhoz fejlesztett f�nycs�vek is. A f�nycs�vek hossz� �lettartam�ak (ak�r t�bb ezer �r�n �t m�k�dhetnek), energiafelhaszn�l�sukhoz k�pest er�s f�nyt adnak. M�k�d�s k�zben az izz�n�l j�val kevesebb h�t termelnek, az akv�riumtet�be �p�tve sokkal kedvez�bb.

A f�nycs� m�k�dtet�s�hez sz�ks�g van fojt�tekercsre, valamint „gy�jt�ra” is. A f�nycs�ves armat�ra elektromos szerel�se szakembert k�v�n. A fojt�tekercs neh�z, ez�rt gyakran nem az armat�r�ban (vagy annak tetej�n) helyezik el, hanem att�l t�volabb, k�l�n. Ez ut�bbi megold�s el�nye, hogy a vil�g�t�test nem olyan neh�z, kisebb az es�ly a fed��veg �sszet�r�s�re.

A neoncs�veknek sz�mos t�pusa van aszerint, hogy milyen hull�mhossz�s�g� f�nyt bocs�t ki. A nagyon feh�r f�ny�ek a nappali f�nyt ut�nozz�k. A k�k cs�vek a holdf�ny�ek, egyes speci�lis form�i a tengeri korallok n�veked�s�hez sz�ks�gelek. A r�zsasz�n�ek nagyon j�l kiemelik a halak sz�neit, kedvez�ek egyes n�v�nyeknek �s a koralloknak.

A vil�g�t�rendszer �ssze�ll�t�sa

A f�nycs�armat�r�kat a keresked�sekben komplett �ssze�ll�t�sban k�n�lj�k. A bura bels� oldal�ra szerelik fel a f�nycs�vek, egyes t�pusokn�l az izz�k foglalatait. Amennyiben a fojt�tekercseket �s a gy�jt�kat  nem a bur�kba �p�tett�k, hanem k�l�n egys�gbe, akkor azt az akv�rium alatt vagy m�g�tt helyezz�k el, kell�en sz�raz �s j�l szell�z� helyen.

A legt�bb esetben a f�nycs�vek foglalatai a fr�ccsen� v�zt�l v�dettek, amennyiben az el��r�soknak megfelel�en haszn�ljuk. L�teznek olyan kivitel�ek, amelyek r�vid ideig ak�r a v�zbe mer�lve sem okoznak elektromos meghib�sod�st, balesetet, mert igen j�l szigeteltek a csatlakoz�sok. Ilyen k�sz�l�kekn�l figyelj�nk a rendszeres ellen�rz�sre, a t�m�t� gumigy�r�k �venk�nti cser�j�re.

Elt�r� f�nyig�ny

A megvil�g�t�s er�ss�ge �s id�tartama att�l f�gg, hogy milyen akv�riumot alak�tottunk ki, a halainknak milyen ig�nyei vannak. Alacsony er�ss�g� �s r�videbb idej� megvil�g�t�st k�v�nnak azok a fajok, amelyek term�szetes �l�hely�k�n a hajnali vagy az esti sz�rk�letben akt�vak, vagy kifejezetten �jszakai �letm�d�ak. A cs�kf�l�k, k�zt�k a hidegv�zi mandzsucs�k (Misgurnus anguillicaudatus) �s a tr�pusi �ves d�szcs�k (Botia macracantha), ak�rcsak a zebraharcsa (Hypancistrus zebra) sokkal jobban �rzik magukat, ha kev�s f�nyt kapnak.

A m�sik v�gletbe tartoznak azok a halak, amelyek t�z� napnak kitett helyeket �lnek, sz�mukra ilyen k�r�lm�nyekr�l kell az akv�riumban gondoskodni.

A gur�mik �s az elevensz�l� fogaspontyok, mint a guppi (Poecilia reticulata) igen j�l alkalmazkodtak a k�zvetlen tr�pusi napsug�rz�shoz.

Sok halfaj sz�m�ra az �tlagos szobai megvil�g�t�s is elegend� a nap egy r�sz�ben,

A n�v�nyek �s a korallok �letben marad�sa a f�ny mennyis�g�t�l f�gg, ez�rt gondoskodni kell egy id�kapcsol�r�l �s a napi 10-12 �r�s megvil�g�t�sr�l. A kev�s f�ny a n�v�nyek �s a korallok lass� pusztul�s�hoz vezet. Valamennyi halfaj ig�nyli a nappali �s �jszakai f�nyciklus folyamatos ism�tl�d�s�t, ez�rt a naponk�nti id�szakos megvil�g�t�sr�l nem szabad elfeledkezni.

�l� n�v�nyekt�l mentes akv�rium vil�g�t�s�t er�sen korl�tozzuk, mert a sok f�ny az alg�k elszaporod�s�hoz vezet. Ilyen k�r�lm�nyekhez nem kellenek k�l�nleges f�nykibocs�t�si tulajdons�g� vil�g�t�teste, hogy a halainkat szeml�lj�k.

forr�s:J.G.